Közvéleménykutatás

Mi alapján választ kivitelezőt ?
Mit gondol a polisztirol zsalus technológiáról?
 

A „lélegző fal" meséje!

Eredeti cikk a MeztelenMedve.hu oldalán link

A falazókőből készült szigetelés nélküli külső falakat gyakran nevezik „lélegző külső falaknak".
Az a fáma járja róluk, hogy segíthetnek a nedvesség és a penész általi károk megakadályozásában, és kellemes klímáról gondoskodnak a belső terekben. A következmény: Aki hisz falai lélegzésében, túlnyomórészt nem hajlandó belső vagy külső szigeteléssel javítani a fal hővédelmén, ezzel megalkudva a magas energiafogyasztással vagy a klímaberendezések felesleges energiafogyasztásával, azaz a felesleges környezetterheléssel.

A környezetvédelmi minisztérium ezért figyelmeztet arra, hogy a külső falban uralkodó tényleges, épületfizikai viszonyai teljesen mások. A hőszigetelésnek köszönhetően a lakóterekben kellemesebbé válik a klíma és csökken az épületkárok veszélye.

A kellemes klímáért valamennyi, szobákat körülvevő építőelem belső felületének hőmérséklete felelős. Minél hidegebbek a (szigeteletlen) falak, mennyezetek, padlók és ablakok, annál jobban kell fűteni a belső levegőt, hogy még kellemes klímában lakhassunk.

Jól szigetelt külső építőelemek mögött már 18-20 Celsius fokon jól érezheti magát az ember. Elvégre télen az emberek is „hőszigetelő" kabátokat vesznek fel a hideg elleni védekezés érdekében.
A hűtőszekrényből kivett hideg üvegen rövid időn belül vízgőz csapódik le.
Hideg falak esetében ugyanez az effektus figyelhető meg - „izzadnak". Főleg a szigeteletlen falak azok, melyek a sarkokban és a peremeken alacsony külső hőmérsékletek mellett nagyon lehűlnek.

Szigeteletlen falak esetében következményként az ilyen „hőhidaknál" a nedves térből származó víz lecsapódhat. A falak és mennyezetek szigetelése után a penészedés és a nedvesedés már nem figyelhető meg, mivel a belső levegő már nem hűl le annyira.

Egy átlagos család a fűtési periódus alatt (7-9 hónap) a lakásban 1500-2000 kg vizet szabadít fel vízgőzként (főzés, fürdés, zuhanyozás, stb.). Ebből a legkedvezőtlenebb esetben, egy családi házban a teljes 120 négyzetméter külső falfelületen diffúzió révén legfeljebb 250 kg (szigeteletlen fal), illetve 140 kg (szigetelt fal) kerül elvezetésre.

Két tonna azonos időszakban történő felszabadulása esetén érthető, hogy egy legfeljebb 100 kg-os eltérés a házat illetően, vagy háromnegyed liter minden négyzetméter falfelületre esően jelentéktelen a szobákban uralkodó kellemes klíma és páratartalom szempontjából, főként, mivel a vízgőz mindig rövid időn belül nagy mennyiségben keletkezik (zuhanyozás ...), a diffúzió azonban egy rendkívül lassú, hónapok során végbemenő folyamat.

Aki a falak „lélegzésére" hagyatkozik, annak ebből kifolyólag egy nagyon nedves, egészségtelen szobaklímában kell élnie. A fizika szerencsére nagyobb segítségünkre van, mint a lélegző fal argumentációja: A kellemes klímáról - rövid időn belül fellépő magas vízpáraterhelés esetén is - a bútorok, valamennyi fal és mennyezet belső burkolata gondoskodik.

Ennek végeredménye: Az egészséges lakóklíma szempontjából fontos egy jó hőszigetelésű külső fal. Így kevesebb vízgőz keletkezik és adott a megfelelő diffúzió is. Nem léphetnek fel épületkárok vagy penészedés. A lakóminőséget kiváló minőségű és hosszú élettartamú építőanyagok növelik és biztosítják Önnek az értéktartó ingatlan eladhatóságát.

 

tovább>> Jobb klíma az egészségünk érdekében